2011. augusztus 14., vasárnap

Egy kis apróság

Egy kis apróság

Egy kis apróságot tartok a tenyeremben,
Ami oly sok emléket idéz előttem,
Egy csöppség, ami számomra cédává vált,
Szorongatom, mint kalóz a kincsesládát,
Simogatom, mintha simogatnálak,
Nézegetem, csodálom, ahogy itt várlak,
És még érzem rajta angyali illatod,
Megemlegetem még azt a szép napot,
A kezemet megfogtad, megszorítottad,
Először – ó, hideg kezem ordítottad,
Felcsillant a szemem, és új reményt adott,
Majd kezem hideg lett újra, mert aggódott,
Mindig közel vagy, mellettem, mégis távol,
Nem fogod elhinni, de nagyon hiányzol!

2011. augusztus 13.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése