2011. augusztus 15., hétfő

Már itt a végítélet

Már itt a végítélet

Még egy rövid éneket dúdolj el,
Tégy meg most mindent, amit akartál,
Majd írd meg a végrendeletedet,
Melyben hűen embernek maradtál!

Jön a vihar, a víz, a tűz, a fagy,
Szinte minden egyszerre ellenünk,
Vezérünk kitalál majd valamit,
Hasztalan, késő már és elveszünk!

Lesz majd száz próféta, ki velünk fut,
És futva fogja mondani, hogy állj,
Mert ez biztos egy próba, egy játék,
Azért, hogy valami másat csinálj!

Sírva fogsz menekülni, de miért is sírsz,
Mikor a helyzet javíthatatlan?
Nincs remény, nem marad más utánad
Csak egy bolygó, ami már lakatlan.

De élőhalottak vagyunk így is,
Bámuló szemekkel, tátott szájjal,
Hamis csodák előtt esedezünk,
Míg az ábránd szemünk előtt szárnyal.

Csak rettegsz, és a Nap sem vígasztal,
És lassan teljesül egy ígéret,
Fogod a fejed, hogy most mit tegyél…
Nyugalom: már itt a végítélet!

2011. augusztus 15.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése