2012. február 22., szerda

A csillagok nem hazudnak...


A csillagok nem hazudnak…

Csillagtengerben pompáznak a fellegek,
Homályos ködhajó ver vitorlát,
Odafenn látom jövőnknek sorsát,
Ahogyan szívünknek vére felpezseg.

Vajon gondolsz-e rám méla éjszakán?
Vajon gondolsz-e rám édes Kincsőm?
És hol lehettem én és te, midőn
Haszontalan célokat kergettünk talán.

Az ég nyugodt. Csillagok mosolyognak rám,
Sugdolódznak, de én nem hallhatom őket,
Még nem tudom, hogy mit várhatok én tőled.

De nem vagy te kép bánatom falán,
Te vagy, akihez dalaim szólnak,
Hidd el, a csillagok nem hazudnak…

2012. február 22.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése