2012. február 29., szerda

A néphez

A néphez

Elhagyott fajta, csak magára számíthat,
Dolgozhat, fáradhat, ehet és aludhat,
Virágzó tavaszkor csak vet új magokat,
Nyáron gyümölccsel tölti el a napokat,
Ősszel betakarít, maradjon télire,
Télen pedig készülnek az év végire,
És minden kezdődik elölről majd újra
De nem! A népnek nemcsak ennyi a dolga!

Nemcsak annyi, hogy kenyeréből megéljen,
Vagy, hogy királyok előtt letérdepeljen,
Nemcsak annyi, hogy csepp kis garasától is
Megfossza királya, majd mindenétől is,
És nemcsak annyi, hogy hűséget esküdjön,
És nemcsak annyi, hogy békében küszködjön,
Nemcsak annyi, hogy meghaljon, mint egy szolga,
Mert nem! A népnek nemcsak ennyi a dolga!

Csak fogjanak össze rossz idők esetén,
Segítsék ki egymást, mint testvér a testvért,
Adják kenyereiket egy közös célnak,
És a királynak többé ne adózzanak,
Ha nem hű a király, nem hű a népe se,
Harc szabadít fel, ha láncba ver a béke,
Nemcsak élnie, de kell is lázadnia,
Mert igenis, ez itt a népnek a dolga!

Hozzátok elő az igazság könyveit,
A felvilágosultság édes könnyeit,
A tudás erő, ha a nép felhasználja,
Népet s nemzetet egy új és szebb föld várja,
Előbb kéz kezet fogjon, ész eszet értsen,
A nép tartson össze és soha ne féljen,
De addig dolgozz, fáradj, aludj és kelj fel,
Ez a dolgod, de lázadni is tudj, ha kell!

2012. február 29.
Czáboczky Szabolcs


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése