2012. augusztus 14., kedd

3. Demokrácia - hierarchia és kollektivizmus


3. Demokrácia - hierarchia és kollektivizmus

A szentnek minősített demokrácia két hatalmas hibáját taglalnám. Winston Churchill kijelentette: „A demokrácia a kormányzat rossz formája, amely azonban még mindig jobb az összes többinél.” Az összes többinél jobb lenne? Ezzel nem értek egyet. De hogy is hihetünk egy olyan embernek, aki a humanitárius elveket elvetette a 40-es években az által, hogy elutasította Rudolf Hess és Németország békeajánlatát.

Tudjuk, hogy a demokráciát népuralomra fordítják le manapság, azonban ez nem pontos megfogalmazás véleményem szerint. A nép az egy bizonyos csoportja a társadalomnak, ami nemzetiségben, vallásban, etnikumban stb. vegyes. Tehát a nép ezen esetben egy emberi csoportot fejez ki, végtelen sok kombinatorikai meghatározással. Csak egy csoportot fejez ki, nem az egészet, csak egy részt a társadalomból. Ez a rész pedig másnál másabb egyénekből tevődik össze, és ezek az egyének persze, hogy nem jutnak közös véleményre sohasem a demokrácia liberalizmusa miatt. Ez is egy hibája a demokráciának és annak megfogalmazásának.

Másrészt a demokrácia lényegét úgy fejezik ki, hogy a többség ural. Szerintem, ha már eleve egy bizonyos csoport ural, az már igazságtalanság a társadalmon belül, mert erőszakot szül és szabadalmaztatja az erőszakot. Vagyis a kisebbség ki van szolgáltatva a többség erőszakos megnyilvánulásainak illetve tetteinek. Innen gyökeredzik a demokrácia társadalmi berendezkedése: a hierarchia.

A hierarchia alatt most nem azt az államformát értem, ahol a főpapok kormányoznak. Itt a hierarchikus rendszert magyaráznám el és bírálnám. Az alá-és fölérendeltség rendszerét, a felsők és alsók játékát, az egyenlőtlenség gyökerét. A régi monarchiákban is a hierarchia uralkodott, vagyis mindig voltak a jobbágyok, felettük a földesurak, őfelettük a nemesek, a nemesek felett pedig a király. Az abszolutizmus korában az autokratikus kormányzás természetes volt. A hierarchiának az a lényege, hogy mindenki függ valakitől, többször még az is, aki a legfelsőbb pozíciót tölti be. Egyesek azt hiszik, hogy a demokratikus köztársasággal eltörölték a hierarchiát, és ezzel egyenlőséget teremt ez az államforma. Egy rendszer hívei általában a legnaivabb és legostobább emberek. A demokráciában a hierarchia mindennapos.

A demokráciában a hierarchikus társadalmi berendezkedés keresztmetszetben egy piramist formál. Ezt nevezem a „piramisrendszernek”. Osztályok szerint van tagolva társadalom, és minden egyes osztály elfoglal egy szintet a piramisban. Vegyünk egy nagyon jó példát: bankalkalmazottak. Mindenki végzi a maga dolgát a bankban, mivel mindenki a pénzre hajt, hisz arra kell a munka. De arra senki se gondol, hogy a bankigazgató ki is valójában, kivel van kapcsolatban, kitől függ, kinek a szolgálatában áll. Vagyis az alkalmazottak nincsenek tisztában azzal, hogy hol is dolgoznak. Az állam szolgája a hűséges munkás ember, az állam ellensége a gondolkodó és felvilágosodott ember.  A mai demokráciának az egyik fegyvere az, hogy féligazságokkal tömik az emberek agyát, ez által butítják az embert és az állam szolgálatába állítják őket. Rabszolgatartományokat teremtenek az Új Világrend tervezői.

A demokrácia elszánt hívei a kollektivizmust is letagadják, de az fő alappillére ennek a rendszernek. Ha többség van, akkor van kisebbség – ez máris kollektivizmus, mivel a kisebbség az állam kiszolgáltatottja. A kollektivizmus az autokratikus és totalitárius rendszerekre volt jellemző, ezzel láthatjuk, hogy a demokrácia valójában mi is. Egy csoportnak az önkényes uralma a magánérdekek szolgálatában. Demokrácia, kapitalizmus, liberalizmus – e három fogalom jellemzi a jelenkort, a rabszolgaság eszközei.

2012. július 19.
Czáboczky Szabolcs

4 megjegyzés:

  1. Tisztelt Czáboczky Szabolcs!

    Nagy örömömre szolgál, hogy vannak olyan emberek a mai világban, akik már fiatalkorukban komolyan veszik a dolgokat. Akik mernek véleményt nyilvánítani, gondolkodni, szeretik filozófiájukat megosztani, és akár vitába is szállnak másokkal.
    Hadd tegyem most ezt én Önnel. Engedje meg számomra azt, hogy az Ön által leírtakról pár szót mondjak.
    Amikor először elolvastam a Demokrácia – hierarchia és kollektivizmus című társadalmi gondolatát, arra jutottam, hogy Ön és személyem között komoly véleménykülönbségek vannak.
    Először is, a cikk címe már magában sok mindent elárul arról, hogy a szerzője hogyan vélekedik. A demokrácia szót párhuzamba vonja a hierarchiával és a kollektivizmussal, ami önmagában egyáltalán nem baj, hiszen bármit bármivel párhuzamba vonhatunk, mivel minden kapcsolódik mindenhez. Azonban mintha a kötőjel helyett egy egyenlőségjel lenne.
    Ön a bejegyzése első mondatában mondhatni kijelenti: a demokrácia szent, vagy legalább is, szentnek minősített. Ha Ön ebből a vélekedésből indult ki, sajnos rosszul tette. A demokrácia egyáltalán nem szent dolog. Hogy is lehetne, hiszen egy politikai-társadalmi fogalomról beszélünk, és az emberiség eddigi történelmében még nem igazán volt arra példa, hogy a politika egyáltalán megközelítse a „szent” szó által körbefogott érát. Igen, vannak olyan társadalmi csoportok, melyek a demokráciát szentnek tekintik, és csak ezt a kormányzási formát gondolják jónak. Való igaz az is, hogy ez a filozófia erősen jelen van a nyugati társadalmak propagandájában, és az is, hogy lehetséges egy jó politikai rendszer kialakítása az emberiség számára, mely így „szentebbnek” nevezhető a többinél. Így vagy úgy, ha Ön ebből a gondolkodásmódból indult ki, akkor eleve nem a demokráciáról írt, hanem a már említett társadalmi csoportok hibás vélekedéséről. De talán haladjunk inkább tovább.
    Winston Churchill szavai valóban már-már szállóigévé váltak, és szorosan összekapcsolták őket a demokrácia politikai fogalmával. Ne felejtsük el azonban, hogy ez még mindig csak egy vélemény a sok közül, még akkor is, ha ezt egy miniszterelnök mondta. Ez a kijelentés sem egyezik meg 100%-ig a demokráciával. Ön valójában mégiscsak ebből indul ki, ezzel nem ért egyet, és ezt ítéli el. Ön igazából nem a demokráciával nem ért egyet, hanem Winston Churchill szavaival. Ez teljességgel elfogadható, hiszen mindig is lesznek az emberek között véleménykülönbségek.
    Ön szintén nem ért egyet azzal sem, hogy a brit miniszterelnök elutasította Németország békeajánlatát az 1940-es években, és ezzel alapozza meg a fent említett kijelentés realitását. Ne feledje azonban azokat a világpolitikai okokat, amik miatt Churchill elvetette a békét! Nem feltétlenül gondolok itt arra, hogy a béke elfogadása negatív döntés lett volna, de itt többről volt szó, amiről persze megint vitatkozhatnánk.
    Legyen Önnek igaza, legyenek Churchill szavai hiteltelenek, és valótlanok.
    Ettől függetlenül a második bekezdésben ismét a demokrácia egyik megfogalmazásából indul ki, ami viszont már tényleg közelít az általánosan elfogadott leíráshoz. Népuralom. Igen, sokan szinonimaként párosítják a demokráciával ezt a szót. Meg kell hagyni, való igaz, hogy a demokrácia alapja a nép akarata, de maga a demokrácia, a modern demokrácia, az IGAZI demokrácia ennél több, vagy legalább is több, kell, hogy legyen.
    Ön azt mondja, a nép csak egy csoportja a társadalomnak. Minden valószínűség szerint ez így is van. De tényleg ez lenne a hibája a demokráciának? Az, hogy nem egy kiváltságos despota réteg, vagy egy vallási csoport, esetleg a jómódúbb polgárok irányítanak? Vagy a magukat a többi embernél többre tartóbb értelmiségiek? Hiszen vannak ilyenek is, sajnos...

    VálaszTörlés
  2. ...A demokrácia lényege pont az, hogy mindenki kiveheti a részét a kormányzásból. A demokrácia alappillérje az egyébként baloldali-szocialista elvként titulált társadalmi rétegek nélküli közösség. Ha valóban elérnénk azt, hogy végre nem lennének társadalmi rétegek, akkor valóban demokrácia lenne, hiszen – a középkorral, és más korokkal ellentétben – mindenki a néphez tartozna. Ezt azonban még a diktatórikus kommunizmusnak sem sikerült elérnie.
    Ön liberalizmusnak tekinti azt, hogy a demokrácia meghallgatja a másként gondolkodók véleményét. Ez nem liberalizmus. Ez a demokrácia. Vélemény- és szólásszabadság. Talán engem is elítél amiatt, ami miatt most ilyeneket írok Önnek? Ha Ön a jelenlegi kormányzási formából hiányolja a szólásszabadságot, akkor ismét csak nem a demokráciát ítéli el, hanem a jelenlegi kormányzási formát, ami ennél fogva nem lehet demokrácia.
    A harmadik bekezdéssel viszont teljességgel egyetértek. A demokrácia a többség uralmára hajt. Ennél fogva a többség elnyomásban tarthatja a kisebbséget. Erre számos példát láthatunk napjainkban is. Az egyetlen dolog, ami elejét vehetné ennek, a szolidaritás, vagy az, hogy egy, a demokráciánál is igazságosabb rendszert dolgoz ki a világ. Ám véleményem szerint talán így is jobb kormányzási forma, mint az őt megelőzőek, és ennél fogva Churchill szavai mégsem alaptalanok. Hiszen a demokráciában a többség ural. A régebbi korokban mindig a kisebbség irányított. A társadalom egy szűk, vezető rétege. Most elvileg épp megfordult a dolog, és sokkal többen irányítanak.
    Ön itt látja a demokrácia hierarchiájának gyökerét, de ez igazából teljesen máshol keresendő. A demokrácia alapja az, hogy igazából mindenkinek lehetősége van arra, hogy kormányozzon, hogy vezetővé váljon. A demokrácia napjainkbeli hierarchiáját a vadkapitalizmus és a piacgazdaság okozza, melyek miatt a már említett társadalmi rétegek nélküli közösség képtelen létrejönni, hiszen a kapitalizmus csak mélyíti a szegények és a gazdagok közötti szakadékot. Ezért tűnik úgy, nem is alaptalanul, hogy világunk társadalmai válságban vannak. Az embereket nap, mint nap döntések elé kényszerítik, melyekkel azt érik el, hogy mindenkinek szinte muszáj meghatároznia a társadalombeli helyzetét és a világnézetét.
    A negyedik bekezdésben van egy mondat, ami egy kissé eltér a szövegkörnyezettől, és talán pont ezért szúrt szemet nekem. „Egy rendszer hívei általában a legnaivabb és legostobább emberek.” Egy kérdést tennék fel ezzel kapcsolatban: Miért?
    Talán ha valaki hisz az IGAZI demokráciában, vagy bármilyen más rendszerben, az ostoba lenne? Ha Ön nem hisz egy rendszerben sem, akkor Ön abban a rendszerben hisz, ahol nincsenek rendszerek, mely kissé közelít a paradoxonhoz. Az „én nem hiszek semmiben” – hez hasonlítanám, mert aki ezt mondja, az ebben hisz, tehát mégis hisz valamiben.
    Az ötödik bekezdésében pont arra a dologra tér ki, amiről én fentebb írtam. Az osztályokra, a társadalom piramis-alakú felépítésére. A harmadik mondat teljességgel igaz. A bankrendszeres példa is nagyon jó. Mondhatni, a demokrácia egyik valódi hibájára hívja fel Ön a figyelmet, de mégis, én ismét azt látom, hogy a vadkapitalista rendszerekre emlékeztet engem a bekezdés első fele. Az állam szolgájáról és ellenségéről leírtakban is van valami. A valódi demokrácia alapja a tolerancia is, a másként gondolkodók elfogadása. Sajnálatos, hogy napjaink „demokratikus” köztársaságai közül egyet sem tudok felmutatni, ahol a tolerancia 100%-ban jelen lenne. Még az eminens Norvégiában vagy Ausztriában is van rasszizmus és diszkrimináció. Az utolsó két mondat ismét csak nem a demokráciáról szól. Inkább egy összeesküvés-elméletet látok benne. Ön talán a cionistákra gondolt, vagy valami hasonlóra. Hadd mondjam el, hogy nem a demokrácia hibája a féligazságok másodpercenkénti új előfordulása, hanem a mai médiáé és a politikusoké. Az embereké...

    VálaszTörlés
  3. ...Az utolsó bekezdésben immár nyilvánvalóan párhuzamot von a demokrácia, a kollektivizmus, sőt még a totalitárius rendszerek között. Ön azt írja, hogy a demokrácia egy csoportnak az önkényes uralma a magánérdekek szolgálatában. Valóban, rendszerünkben egy szűk csoport ismét magához ragadta a hatalmat, és csak saját jóléte érdekli. Ha tényleges demokrácia lenne, ezt a csoportot a választásokkor le lehetne váltani, de ez a kis társadalmi réteg már messze túlnőtt a politika játszóterén. Egy kis csoport, tehát nem a többség. A demokrácia a többség döntésére alapul. Ennél fogva ismét csak oda lyukadhatunk ki, hogy jelenlegi rendszerünk nem demokrácia.
    Az utolsó mondat, mintegy összefoglalja az Ön gondolkodásmódját. Itt már nyilvánvaló nemcsak a párhuzam, de az egyenlőség gondolata is. Pedig a három fogalom messze van egymástól. A demokráciában nem feltétlenül kell jelen lennie sem a kapitalizmusnak, sem pedig a piacgazdaságnak. Ez csak korunk velejárója. A liberalizmus pedig mindössze egy része lehet a demokratikus politikai rendszernek. Hiszen most is van konzervativizmus is, sőt még számos más politikai irányzat.
    Összességében azt kell, mondjam a társadalmi gondolatáról, hogy elsőre sokaknak úgy tűnhet, hogy Ön a demokráciáról ír.
    Ez azonban nem így van. Ön a jelenlegi kormányzási formáról ír, a nyugati kapitalizmusról és a liberalizmusról. Ön még csak nem is ítélheti el így a demokráciát, mivel az napjainkban csak kevés helyen, vagy akár sehol sem létezik. A demokrácia véleményem szerint rossz kormányzási forma, de talán, ahogy Churchill mondta, még mindig jobb a többinél. Igen, sokan ezzel nem értenek egyet, ahogy Ön sem. Azonban nekem úgy tűnik, Ön a mai válságos időkben a demokrácia hibáit véli felfedezni. A demokráciának azonban nincsenek ilyen hibái. Az embereknek ugyanakkor igen. Mert mi vagyunk azok, akik tönkretesszük a demokráciát, és mindössze egy halvány foszlányfelhőnek hagyjuk meg a sötétedő égbolton, hogy legyen mire mutatni: ez van most. De eközben leszáll az éj, csak mi nem látjuk. Mire pedig eljön az éjfél, felnyílik a szemünk, rájövünk arra, mi a valóság, de ekkor már késő lesz.
    Ne ítélje el a demokráciát, mert nem az a hibás a dolgokért. Hibáztathatja a kapitalizmust, hibáztatja a túlzott liberalizmust, de ne a demokráciát.
    Igazából hogyan is tehetné, ha valójában nincs is demokrácia?

    Üdvözlettel: Az egyenes tó

    u. i.: Bárcsak több időm lenne olvasni a bejegyzéseit. Ha valamelyik esetleg ismét felkeltené a figyelmemet, talán majd üzenek. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen ezt a részletes hozzászólást. Én nem fogok ilyen hosszú hozzászólást írni, csak röviden szeretném összegezni válaszomat. Nagyon is örültem neki, hogy olyasvalaki írt, aki érti, hogy miről szól ez az írásom. Itt tényleg köztünk csak a gondolkodásmódunk különbözik. Én azt vallom, hogy demokrácia létezik és nem egy olyan politikai rendszerről van szó, amiről csak elméletben beszélhetünk. Természetesen minden rendszernek megvannak a maga a hibái, de véleményem szerint, abból a sok elméletből nem a demokrácia az, amelyik a lehető legjobb. Szerintem, ha a társadalmon belül hierarchia van, az már egyenlőtlenséget eredményez eleve.
      Van egy eszme, ami arra törekedik, hogy "mindenki uralkodjon". Addig vesse le minden ember a hierarchia láncait, amíg nem lesz már kin uralkodni. Egy olyan eszme, ami a társadalmak közötti szolidaritást, a közérdeket és a hatalomellenességet szolgálja. Ez az anarchizmus. Lehet, hogy a legtöbb ember agyában az anarchizmus szó hallatára olyan szavakra gondolnak, hogy káosz, zűrzavar, erőszak, pusztítás stb. De az anarchizmus nem erről szól. Meg kell jegyeznem, hogy én egy különleges szinkretista nézetet vallok, amit nemzeti anarchizmusként hívunk. Egy olyan rendszernek vagyok a híve, ahol az állam, mint hatalmi szerv nem létezik. E helyett nemzetközösségek léteznek, amelyek elutasítva a kapitalizmust, a kommunizmust, a liberalizmust, a nemzetiszocializmust, a fasizmust és főképpen a totalitarizmust visszatérve a természet szépségeihez a nemzet egy törzsszövetségbe tömörülve decentralizáltan él. Történelmi példát is mondhatok erre: a Magyar Fejedelemség Árpád fejedelmünk idején. Egy olyan nemzetközösség, ami a tradicionalizmus útján védi saját fajtáját. Egy másik történelmi példa: az 1956-os forradalom győzelme utáni berendezkedés. Gyakorlatilag mondhatjuk, hogy a forradalmárok látták el magukat, nem volt felettük felsőbb szerv, ami irányított volna. Lenyűgöző módon decentralizáltan működött a hazai gazdaság.
      Én függetlenül gondolkodok bármilyen politikai vagy hatalmi befolyástól. Én magam neveztem el ezt a gondolkodásmódot, amit vallok, mivel a "nemzeti anarchizmus" kifejezést találtam úgy, hogy ez a két szó fejezi ki a röviden és a legpontosabban azt, amit gondolok.
      Megint nagyon szépen köszönöm a hozzászólást, mivel én is nagyon sokat tanultam belőle. Várom további hozzászólásait.

      Czáboczky Szabolcs

      Törlés