2012. augusztus 14., kedd

4. Nemzeti öntudat és anarchizmus


4. Nemzeti öntudat és anarchizmus

A nemzeti identitás napunkban egy eléggé vitatott kérdés, hogy az ember mennyire is értékeli a saját hovatartozását, kultúráját és faját. Erre az új radikálisan egyre jobban modernizálódó 21. századra sajnos, nem jellemző az erős nemzeti identitás. Ez ugye a különböző hatalmak miatt vagy különböző világszövetségek, kontinentális szövetségek miatt alakul ki. Nevezzük meg például az Európai Uniót – gazdasági szövetségként indult még anno Európai Gazdasági Közösség név alatt, ma pedig ez a „szövetség” a nemzetköziséget szolgálja, aminek vezetőinek célja egy európai nemzet létrehozása. Hányszor halljuk, hogy a világ attól szép, hogy más-más emberek, népek, nemzetek, törzsek alkotják. A mai hatalmak arra törekednek, hogy egybeforrasszák Európát. Gazdasági szövetségből egy kényszerszövetséget hoztak létre, amiben a tagság kiszolgáltatottsággal jár (gazdaságilag a multinacionális cégeknek) és a kilépés veszéllyel (politikailag elhatárolódásnak tekintődne a többi európai nemzettel szemben).  Ezeknek a kontinentális szövetségeknek megvan a maguk világi feladata, amivel legtöbben nincsenek tisztában, ezekről később.

Véleményem szerint ahhoz, hogy békét teremtsünk a világ nemzetei között, nem az kell, hogy egybeforrasszuk őket, mert mindig lesznek olyan tiltakozó nemzetek – hála Istennek – akik szembeszegülnek az erőszakos izolálással. Az ember az ember, de minden ember más, minden embernek megvan a maga nyelve és szokásai. Ez különbözteti meg a nemzeteket és a nemzeteknek békében kellene élniük egymással a maguk területén, fenntartva a nemzeti szeparatizmust. Tehát nem egy internacionalista szövetséget kell létrehozni, mint napjainkban az Európai Unió, hanem egy konnacionalista szövetséget, ami a nemzetek közötti egyetértést és gazdasági segítséget szolgálja. Európa esetében ezzel megteremteni a Nemzetek Európáját. Nem az Államok vagy Országok Európáját, hanem csakis a Nemzetek Európáját.

Ezzel szeretnék ajtót nyitni a cím második elméletének, az anarchizmusnak. Az átlagembernek az anarchizmusról rögtön a káosz, a zűrzavar és a bűnözés jut eszébe. Ezt megpecsételte a punk mozgalom, de az anarchizmus több néhány angol punk zenerajongótól. A punk inkább a zenei alapját alkotta meg az anarchizmusnak, mivel ezek a dinamikus és gyors dalok hatalomellenes dalszövegekkel nagyon illettek az eszméhez. Az anarchizmus zenéjének tekintik a punkot ma is.

Azonban az anarchizmus semmiféleképpen sem a káoszt és a zűrzavar eszmei megtestesítője. Az anarchizmus egyszerűen a hatalom nélküli rend. Erőszakos elnyomás és hierarchiák nélküli rendszer. Véleményem szerint különbség van a vezető és az uralkodó fogalom között. Míg a vezető megmutatja az utat a népnek úgy, hogy annak döntést kell hoznia, addig az uralkodó az utat rákényszeríti a népre. Tehát a nemzeti identitás és az anarchizmus ötvözetével létrehozhatunk egy olyan decentralizált rendet, amely határok nélkül is egy nemzetet alkot. Az államot, mint szervet elutasítva nemzeti közösséget kialakítva. Az anarchizmus erősen elutasítja a kapitalizmus, aminek a mai tanúi vagyunk, a pénzközpontúság és a bankrendszerek fénykorukat élik. Ugyanúgy elutasítja a liberalizmust, mivel a kulturális értékek megrontója és a nemzeti identitás egyik nagy vírusa. Elutasítja a fasizmust és a kommunizmust is, mivel diktatórikus rendszerek, és ugye az anarchizmus azon alapszik, hogy mindenki uralkodik. Véleményem a tiszta szabadság akkor valósítható meg, amikor már nincs kin uralkodni és mindenki egyenlő. Ahol nem létezik többség és kisebbség. Ilyen szempontból a demokrácia sem megoldás.

A nemzetek közötti egyetértés és jó kapcsolat azonos a békével. Béke nem jöhet létre e nélkül. Egyesek azt gondolják, hogy az egybeforrasztás békét eredményez – nem igaz, csak még több erőszakot szül a multinacionalizmus. Szerintem meg kell tartani a nemzeti földrajzi határokat a nemzetek között. Minden nemzetnek ott kell élnie, ahová fűzik történelmi gyökerei. Így akár az irredentizmus és a revizionizmus is besorolható a nemzeti anarchizmus rokoneszméihez. A nagyhatalmak ebben is akadályként állnak egyes nemzeteknek. Például a magyarnak is.

A kontinentális szövetségek feladatáról: ismerjük az Európai Unió, aminek tagjai vagyunk. 2002-ben létrejött az Ázsiai Unió, ami a legnagyobb gazdasági cégeket köti össze, tehát egy Európai Gazdasági Közösséghez hasonló rendszerrel épült fel. Azonban, amiről a média hallgat: létrejött titkosan egy bizonyos Észak-Amerikai Unió. Sok új nemzeti szövetség jött létre, de mindez a nemzetköziséget szolgálja, ahhoz, hogy egy uralkodó világkormány hozzanak létre a világ hatalmai. Az Új Világrend felépítése.

Egy József Attila-idézettel fejezném be, mivel köztudott, hogy József Attila anarchista nézeteket vallott: „A szabadság szüli a rendet, nem pedig a rend a szabadságot.”

2012. augusztus 6.
Czáboczky Szabolcs

3 megjegyzés:

  1. Tisztelt Czáboczky Szabolcs!

    Először is hadd köszönjem meg azt, hogy válaszolt, és értékelte múltkori véleménykifejtésemet egy másik témával kapcsolatban. Ez ugyanis azt jelenti számomra, hogy szavaim nem hiábavalók, hanem meghallgatásra, és ami még fontosabb: megfontolásra is kerülnek.
    Az utóbbi időszakban sem sikerült túl sokat olvasgatnom a bejegyzéseit, de végre egyet alaposabban szemügyre vettem. Ön számos egyéb téma között ír a nemzeti öntudatról és anarchizmusról is. Ha jól tudom – mivel múltkori hozzászólásaiból ez derült ki -, az ön politikai irányvonala az ún. „nemzeti anarchizmus”. Ennek függvényében engedje meg, hogy megállapítsam azt a nyilvánvaló tényt, mely szerint Ön a saját politikai ideológiáját is górcső alá veszi. (Erről jut eszembe, hogy Ön egy másik társadalmi gondolatában arról ír, hogy nem hisz semmiben. Akkor mégiscsak?) Természetesen ettől a ténytől függetlenül próbáltam megközelíteni a bejegyzésének mivoltát.
    Utólagos engedelmével ismét bekezdésekként haladva elemeznék. A bejegyzésének első mondata mondhatni tételmondat, hiszen az azután leírtak kapcsolatban állnak vele. Való igaz, hogy sajnálatos módon a nemzeti identitás napjainkban vitatott. Véleményem szerint azért sajnálatos, mert nem maga a szó fogalma, meghatározása a kérdés, esetleges átgondolása, ami eleve veszélyes dolog, hanem egyszersmind radikális elvetése mindannak, amit takar. Azonban én nem értenék Önnel teljes mértékben egyet abban, hogy napjainkra nem lenne igaz az erős nemzeti identitás. El kell ismerni: a nyugati civilizáció országaiban, így Közép-Kelet-Európában is a nemzeti öntudat gyengül. Ennek számos oka van, amikről Ön is szót ejtett. Azonban nézzen jobban körül a Földön! Azokban a régiókban, ahol a vallási élet továbbra is szilárd talajon áll, ahol a változás szele nem remegtette meg az élet régi oszlopait, ott még mindig fontos a nemzeti öntudat, a kultúra. Persze a modern világ ebből már nem kér…
    Az első bekezdésének folytatásában kitér arra, hogy a fenti tendencia egyik legkiváltóbb oka vagy okai a kontinentális szövetségek, mint például az Európai Unió. Nagyon is igaz, hogy a legtöbb olyan szervezet, mint az EU, először kereskedelmi, majd gazdasági szövetséget kínált. Egyes vélemények szerint ennek továbbfejlődött változata a közös valuta, bankrendszer, majd végül kiteljesedése a politikai unió is. Biztosra vehetjük azonban, hogy egy politikai egybeforradás után a nemzetállamok legfeljebb tartományokként funkcionálhatnak tovább, s ennek eredményeként a nemzetek is teljes mértékben feleslegessé válnak.
    Engedje meg, hogy egy kicsit itt is belekössek a mondatába. Úgy gondolom ugyanis, hogy helytelen azt állítani az EU-ról, hogy a nemzetköziséget szolgálja akkor, ha azon a véleményen vagyunk, hogy a nemzeteket egybe akarja forrasztani. Hiszen ahogy már említettem, így megszűnnek a nációk, s ekképp nemzetköziségről sem beszélhetünk a továbbiakban.
    A világ tényleg attól szép, hogy különbözőek vagyunk. A művészeti szélsőségeket, radikális újításokat, a divat és a trend hóbortjait, a fiatalok kirívó öltözködését, a különböző szexuális identitás meghatározását, stb. pont emiatt mondják sokan elfogadhatónak. Sőt, sokan azt állítják, hogy kötelező ezt elfogadni. Ám ezek közül az emberek közül jó páran kettős mércét állítanak akkor, ha a nemzetek is szóba kerülnek. Ez egy szomorú és sajnálatos tény az én szememben.

    VálaszTörlés
  2. Igen, a mai európai nagyhatalmak arra törekednek, hogy egybeforrasszák Európát, ahogy arról már szóltam. Egybeforrasszák minden területen, egybeforrasszák még a gondolkodásmódokat is. Igen, gazdasági szövetségből indult, és igen, szinte már kényszerré vált az EU-tagság. Képzeljük csak el, mi történne például Magyarországgal, ha kilépne az EU-ból! Egy olyan tömb venné körül, amely emiatt ellenségesebben nézne az országra. Mennyi kárral, gazdasági recesszióval, politikai válsággal járna mindez. De erre Maga is kitér, akárcsak a multinacionális cégekre, és valóban, minderről sokaknak fogalmuk sincs.
    A második bekezdésében már jól látni, hogy Ön milyen véleményen van, azaz hogy „hála Istennek” vannak nemzetek, akik nem hagyják magukat beolvasztani. Én osztom az Ön elvét, mely szerint a világbéke ellen való az erőszakos „nemzettelenítés”. A legtöbb államban a globalizáció - azaz az egybeolvadás – ellen fel is lépnek. Még Franciaországban, Németországban, avagy az USA-ban is láthatunk erre példát. A globalizáció és a piacgazdaság egymásnak sem tesznek mindig jót, lásd a 2008-tól még mindig tartó válság.
    Az ember az ember, nagyon igaz, ahogy az is, hogy minden ember más.
    Legyünk hát akkor mi is futószalagon legyártott egyen áru, és semmiben sem különbözzünk? Hová tűnik majd a művészet, a fantázia ez esetben? A nemzet megkülönböztet minket, de jó értelemben. Már eleve különbözőnek születünk, és sajnos, hogy a hatalmak már ősidőktől fogva vagy arra törekednek, hogy egyformának tekintsük azt, ami nem az, vagy különbözőnek azt, ami egyforma.
    A második bekezdés második felében ismét az internacionalista szervezetekről szól, ahol Ön az EU helyet más perspektívákban gondolkodik. Megjegyezném, hogy az EU „hivatalosan” a nemzetek közötti jobb együttműködést szolgálja, vagy legalább is valami ilyesmi, ám bizony fontosak a nevek! Nem mindegy ugyanis, hogy Unió-e a szövetség. Mert például az USA is egy unió, és ugye tudjuk, hogy nem létezik New York vagy Kalifornia nemzet, csak amerikai. Talán az EU egyes fejesei szerint elérjük a napot, amikor nem létezik majd magyar vagy osztrák, csak európai.
    Egy jövőkép szerint a „nemzet” szót most még használó szervezetek átnevezik magukat. Az ENSZ erre egy minta, aminek neve megváltozhat, de ez még messze van, bár ki tudja?
    Ha megengedi, rá is térnék a harmadik bekezdésre, ám mivel én nem értek a punk zenéhez, ezt nem kommentálnám. Csak annyit, hogy Ön bizony nagy hibát követ el, ha egy általánosan elismert megfogalmazást elferdít, mert ez esetben Ön sem különb azoknál, akik megtévesztik és hazugságokkal árasztják el társadalmunkat. Vegyen a kezébe egy szótárt, és nyissa ki az anarchizmusnál! Én megtettem, és nekem azt írta, hogy zűrzavar, káosz, stb. Ha Ön szerint az anarchizmus nem ez, akkor sajnálom, de Ön nem tudja, mi az az anarchizmus, vagy legalább is a szót egy olyan értelemben használja, amilyenben nem kellene.
    Hogy rátérjek a következő bekezdésre, kissé filozófiai mélységekbe kell merülnöm. Mert megakadt a szemem a második mondat második részén, amely így szól: „hatalom nélküli rend.” Épp nemrég gondolkodtam egy másik dolgon, mégpedig azon, hogy lehet-e határokat szabni a szabadságnak. Ezt csak úgy megemlítettem, de térjünk vissza az Ön szavaihoz. Én úgy vélem, hogy ha az anarchizmus egyenlő a zűrzavarral, akkor az már paradoxon lenne, ha az anarchizmus egyenlő lenne a renddel is. Szerintem van hatalom nélküli rend, ne értsen félre, csak nem gondolom, hogy az anarchizmus erre megfelelő perspektíva lenne.

    VálaszTörlés
  3. Mindketten egy véleményen vagyunk abban, hogy különbség van a vezető és az uralkodó fogalom között. Az Ön leírása, kifejtése ebben a témában nagyon megtetszett, egyszersmind az egyik legjobb mondatnak gondolom a bejegyzésben.
    Ne gondolja, hogy nem értem, mire akar kilyukadni a „nemzeti anarchizmus” pártolásával. Ön úgy gondolja, hogy az államhatárok azok, melyek határt szabnak a nemzeteknek. Erről hosszan vitázhatnák a következő sorokban, de sajnos a már így is nagyon hosszúra nyúlt hozzászólásomban még vannak dolgok, amikről szót szeretnék ejteni.
    A továbbiakban igazából minden nagy rendszert elutasít. Egyszer mintha azt mondta volna, hogy az –izmusok halálra vannak ítélve. De akkor az anarchizmus miért lenne kivétel?
    Ön ismét csak a saját véleményének mond ellent, hiszen egyszer a hatalom nélküli rendet dicsőíti, míg mássor az írása arról tanúskodik, hogy Ön szerint ”az anarchizmus azon alapszik, hogy mindenki uralkodik.” Teljességgel abszurd, hogy ismét egy sorral lejjebb a szabadságot egyenlővé teszi azzal, hogy nincs kin uralkodni. Ennyi ellentmondás alapjaiban kérdőjelezi meg bennem azt, hogy megtudom, hogy Maga milyen nézőpontból látja a dolgokat.
    Azt persze már nem is taglalom, hogy Ön elítéli a demokráciát, ezt a másik általam is véleményezett bejegyzésében már erősen kifejtette.
    A következő részre rá is térek. Szerintem sem jöhet létre béke a nemzetek közötti egyetértés és jó kapcsolat nélkül, de az én véleményem az, hogy ez csak egy része a békének. Több tényező is van, melyek legalább ennyire fontosak, mint például a nemzeteken belüli ellentétek csillapodása, és még jobb esetben megszűnése.
    Szintúgy egyazon nézetet vallunk, amikor az egybeforrasztás eredményéről van szó, mert valóban, a nemzeteket nem lehet nagy konfliktusok nélkül egybeforrasztani. Ám meglehet, hogy sajnos a világ nagyhatalmú személyei közül sokan ezeket a konfliktusokat elfogadható áldozatnak gondolják.
    Fájdalom, de újra egy ellentétre kell felhívnom az Ön figyelmét. Míg pár sorral feljebb a határok nélküli nemzetekről beszél, addig valamivel később már földrajzi határokat emleget. Akkor mégiscsak akar határokat?
    Azzal pedig nem értek, és nem is érthetek egyet, hogy minden nemzetnek ott kell élnie, ahová történelme fűzi. Gondoljon csak bele! Hová is fűzik a magyarságot és sok más népet a gyökerei? A Kárpát-medencébe, gondolná elsőre, de mi van, ha visszább megyünk az időbe? Ilyen alapon az első fellelhető civilizációk leszármazottaié az egész földkerekség, és ebből következtetve a magyaroknak semmi sem jut.
    Hogy ismét egy közös véleményről is szót ejtsek, én is hiszem, hogy a nagyhatalmak akadályként állnak egyes nemzetek ügyeiben.
    Az utolsó előtti bekezdésről csak annyit, hogy valóban ismerjük az EU-t? Mert szerintem a lakosság óriási hányada a legalapvetőbb ismeretekkel sincs tisztában, főleg a szövetség keleti tagországaiban. Én nem hinném, hogy minden nemzeti (vagy inkább nemzetközi) szövetség a nemzetköziséget szolgálja, azt pedig végképp nem, hogy azért jött létre. Ez általánosítás. Azt pedig a magyarok az utóbbi évtizedekben eléggé megszenvedték.
    Az utolsó részhez nem szeretnék kommentárt fűzni, de az biztos, hogy a költő szavai engem is elgondolkodtattak.
    Végezetül engedje meg, hogy előre is megköszönjem véleménykifejtésem értékelését, és hadd fejezzem ki reményemet, hogy egyszer majd találkozhatunk egy olyan világban, ahol a nemzetek visszanyerik méltóságukat. Ahol egy igazi szövetségről ad tanúbizonyságot az öreg kontinens…
    Ahol LÉTEZIK a Nemzetek Európája. 

    Üdvözlettel: Az egyenes tó

    VálaszTörlés