2012. augusztus 14., kedd

1. Amiben élünk, a liberalizmus


1.    Amiben élünk, a liberalizmus

A technika forradalmának a világában élünk. Egy olyan világban, ahol az emberek avagy a tudósok lenyűgöző felfedezéseiket nem a közjó vagy az emberiség segítésére áldozzák fel, hanem ezeket a felfedezéseket különböző luxuscikkek tömeggyártásánál használják fel, ami csak a magánérdeket szolgálja.

A liberalizmus fénykorát éljük, az amerikanizáció folyamatát napról-napra lehet tapasztalni a jövő nemzedékén. Nem az angoltudás ragályosságán, hisz aki azt gondolja, hogy a mai fiatalokat FŐLEG a nyelvtudás érdekli az a naivitás csúcspontját éri el. Az amerikanizáció folyamata a viselkedésen, az emberi agy legmélyebb és legértékesebb pontjaiban figyelhető meg: az emberi ösztönökben. Ahogyan reagál az ember, ahogyan tesz egyes mozdulatokat – mindez független azoktól a válaszoktól, reagálásoktól, amiket az ember kedve szerint választ, mivel kedvez neki az idő. Amikor nem kedvez az idő, akkor lépnek közbe az ösztönök, és az ösztönök általában tettekre bírják az embert.

Én nem ismerem az általános amerikai embert, de ismerem az általános liberális embert. Merem állítani, hogy a liberalizmus, mint virágzó eszme Amerikából terjedt át Európára. Történelmi gyökerei is vannak mindennek. A hidegháború idején – ahogyan mindenki tudja – felosztjuk Európát két részre, amit elválaszt a Berlini Fal: a nyugati és a keleti blokk. Én nem éltem meg ezt a kort, se nem tapasztaltam a szocializmust, de történelmi szemléleteim alapján megítélem, hogy a keleti blokk nemzeteinek ’89-ben egy vágyuk volt: kivívni a függetlenséget.

További szemléleteim alapján megítélhetem, hogy a hidegháború érdekes korszaknak számít a történelemben, hisz Európa úgy volt ketté osztva, hogy a két blokk egymásról semmit sem tudott, a kommunikáció minden formája a „másvilággal” tiltott volt. Egyetlen dolog volt az, ami mindkét blokkba eljutott, és a nép el is hitte: a propaganda. Egyszerűbben elmagyarázva: a nyugati népek nem ismerték a szocializmust, de ugye a propaganda szépet és jót mesélt róla (de mindannyian tudjuk, hogy a szocializmus egy alávaló eszme, ami megbukott). A keleti népek nem ismerték a kapitalizmust, de nem is voltak rá annyira kíváncsiak, csak annyit tudtak, hogy a Falon túl emberi szabadság él. Ez a „szabadság” volt a liberalizmus eszméje.
Meg kell említeni, hogy a liberalizmus eredete visszavezethető egész a Nagy Francia Forradalom időszakáig, de meg kell jegyezni, hogy akkor a liberalizmus egy teljesen más eszmei világot képviselt, mivel egybefűződött az egészséges nacionalizmussal. Ma pedig az internacionalista liberalizmusnak lehetünk a tanúi.

A mai gazdasági rendszert és egyben a világot is kapitalistának nevezném, mivel a pénzügy mozgatja meg nemcsak az államokat és kormányokat, de az embereket is. Ez a legnagyobb hibája a mai kornak. A történelem megismétli önmagát és a mai általános ember erkölcse visszacsúszott a 100 évvel ezelőttibe, az irodalmi realizmus korába. Egyelőre annyiban különbözik a két kor egymástól, hogy még a mai korban nem csúcsosodott ki az a társadalmi egyenlőtlenség, ami 100 évvel ezelőtt megszülte a szocializmust. Ez egyben egy történelmi-társadalmi szemléletem. A kapitalista rendszer és erkölcs egy dolgot eredményez egy bizonyos idő után: társadalmi egyenlőtlenség, a vagyoni birtokok hatalmas különbsége, a társadalmi osztályok elhidegülése. Mindez után csak egy valami következhet: társadalmi feszültség, utána nemzetek közötti feszültség és végül háború.

Az általános embert egy valami jellemzi főleg, ha egy bizonyos eszme aranykorát éli: az eszmébe vetett erős hit és a töretlen bizalom abban, hogy a bizonyos eszme hibátlan és tökéletes. Történelemből okulhatunk, hisz 100 évvel ezelőtt a kapitalizmus által kiváltott társadalmi egyenlőtlenség szülte meg a szocializmus aranykorát. A rendszerváltás szülte meg a teljes európai liberális eszmekört. Igen, kapitalista liberalizmusban élünk!

Mi is az a liberalizmus? Általános ember szerint… igaz, az általános ember ezzel nem is foglalkozik, szóval szerinte egyszerűen egy olyan világban él, ahol szabad. Az „okos emberek” szerint hivatalosan a liberalizmus egy olyan eszme, ami az egyén szabadságára összpontosul, és a magánérdeket szolgálja. Ez mind igaz, és elméletileg ezt az eszmét lehetne nevezni tökéletesnek, de gyakorlatban garantálom, hogy a jövőben meg fog bukni! Először is azért, amit említettem, az eszme kapitalista beállítottsága miatt, ami társadalmi feszültséget eredményez. Másodszor azért, mert a liberalizmus egy olyan eszme, ami telhetetlen és vágyakat, követelményeket halmoz, mivel „szabad az ember”, „megengedett minden” és egyéb jelszók, amit használ a társadalom. Mivel ez az eszme telhetetlen, közbiztonságilag is veszélyessé válhat. Ezzel azt értem, hogy erőszakos és erkölcstelen anarchiába is torkollhat.
A történelemben, ha anarchia robbant ki, mindig diktatúra következett utána, mert mindig kell valaki, aki rendet tegyen az államban. Egyesek szerint a liberalizmus a „megoldás” és egyfajta „középútként” definiálják a társadalmi normákban és politológiában is. Véleményem szerint középút nem létezik. Baloldal vagy jobboldal, ez itt a kérdés! Nem létezik közép-liberális!

A mai korban a liberális társadalomnak egy hatalmas hátránya van. Visszaél az ún. szabadsággal. Az az elmélet él az emberekben, hogy „szabadok vagyunk, minden megengedett nekünk”. Szabadnak lenni, nem azt jelenti, hogy minden engedélyezve van! Merem mondani, hogy manapság az embernek szó szerint „megengedett, hogy hülye legyen”! De ez mind nem véletlen, mivel mindez a liberalizmus műve.

2012. május 19.
Czáboczky Szabolcs

5 megjegyzés:

  1. Mond el nekem, hogy amikor egy adag szélső jobbos, vagy csak szimplán nemzeti érzületű emberke, egy alig több mint félévszázada létező, Amerikából származó könnyű zenei stílusba önti bele az identitás tudatát az nem az amerikanizáció jele-e? Vagy pedig a "a legfontosabb a kultúránk" és az " amíg a Föld kerek mindig lesznek rockerek" kijelentések jól megvannak együtt is?
    Ricsipop

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az amerikanizáció véleményem szerint az, amikor az "amerikai hatáskör" kihat a többi kontinensre kulturális szinten. Zenei téren itt nehéz meghatározni. Létezik amerikai identitás tudat szerintem, csak éppen az amerikai nép nem tehet arról, hogy saját kormánya is függ a saját központi bankjától, aminek adózik.

      Törlés
    2. Ezt mondod, mert ezt kell mondanod. "Amikor az amerikai hatáskör kihat kulturális szinten", és utána azt írod, hogy zenei szinten nehéz meghatározni ezt. Ez implikálja azt, hogy szerinted a zene nem a kultúra szerves része. Szükségszerű volt ezt írnod, lévén másként nem összeegyeztethető az identitás tudatod, és a punk rock, ill. rock utáni rajongásod. Pedig nagyon is inkonzisztens gondolatokat megfogalmazni egy menüpont alatt az amerikanizáció negatív, nemzet romboló hatásairól, egy másik menüpontba pedig rock zenék fordításait berakni. Avagy, ha annak idején a magyar pásztorok török folklórt játszottak volna, miközben a SZÉL fújta a SÜVEGJÜKET, akkor elég nehézkes meghatározni, hogy vajon ez a török kultúra magyaréra gyakorolt hatása-e vagy sem, ugye?
      Magyarán a weblapod is egy jó példa arra, hogyan hat ki az Amerika a többi országra. Ez a válasz az első két mondatodra, az utolsó pedig teljes mértékben irreleváns az első hozzászólásomra nézve.
      Ricsipop

      Törlés
  2. Most már értem. Véleményem szerint a rock zenének több köze van a magyar nemzethez, mint bármelyik modern zenei műfajnak pl a mai house vagy electro semmi közük a nemzeti identitáshoz. Azonban létezik nemzeti rock, mint pl a Kárpátia. Másrészt a punk: Nagy-Britanniában született a stílus, ami mondhatjuk, hogy a Sex Pistolsszal kezdődött. Itt nem beszélhetünk amerikanizációról. Végül a zene nagyon is a kultúra része, és számomra a punk nemcsak zene, de ideológiaformáló, mivel én is anarchista nézeteket vallok, és létezik nemzeti anarchizmus is. Tehát igen, megfér minden.

    VálaszTörlés
  3. Most már értem. Véleményem szerint a rock zenének több köze van a magyar nemzethez, mint bármelyik modern zenei műfajnak pl a mai house vagy electro semmi közük a nemzeti identitáshoz. Azonban létezik nemzeti rock, mint pl a Kárpátia. Másrészt a punk: Nagy-Britanniában született a stílus, ami mondhatjuk, hogy a Sex Pistolsszal kezdődött. Itt nem beszélhetünk amerikanizációról. Végül a zene nagyon is a kultúra része, és számomra a punk nemcsak zene, de ideológiaformáló, mivel én is anarchista nézeteket vallok, és létezik nemzeti anarchizmus is. Tehát igen, megfér minden.

    VálaszTörlés