2012. október 20., szombat

Ajándék



Ajándék

Köszönöm ezt a gyönyörű ajándékot,
A sorstól egy hétre szeretettel,
Mely nyugtatott szívet, békített szándékot,
Hozzám rövid szabadságként jött el.

Hiányzik ölelésed és érintésed,
Puszta léted, mely magához láncolt,
S álmodban, mikor simogattalak téged,
Szívem alva, de boldogan lángolt.

Hajad tengerébe mártottam a kezem,
Alvó arcodon maradt a tekintetem,
És még nem szűntél meg hiányozni.

Egy hétig édes boldogság voltál,
Tüzes kezeddel végig tartottál,
Ajándék voltál és vagy a sorstól, Szidi!

2012. július 12.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése