2012. november 28., szerda

A francia Madách


A francia Madách

Mindannyian – mi magyarok - ismerjük Madách Imre nevét. A civilizátor és Az ember tragédiája című műveknek nagyszerű szerzőjét. A történelembe úgy vonult be, mint a költő és drámaíró, aki nem vehetett részt a ’48-as szabadságharcban betegeskedése miatt, és alkalmatlan volt a katonáskodásra. Szinte nem is hagyta el az akkori Magyarország területét, de közben hat nyelven beszélt folyékonyan. Németül, szlovákul, angolul, latinul, ógörögül és -ami az én írásomban fontos - franciául.

Először kérdezzük meg magunktól, hogy hogyan is ismerjük a mi Madách Imrénket? Én három nappal ezelőtt éppen az interneten böngészgettem, az anarchista irodalom világában kutatgattam és eközben megismerhettem a Wikipédián - életrajzán keresztül - egy „francia anarchista-kommunista Madáchot” és őt szeretném most bemutatni: Joseph Déjacque. Miért? Mert ahol e költőnek a neve megjelenik, ott mindenütt a mi Madáchunk arcképét lehet látni.

Joseph Déjacque 1821. december 27-én született Párizsban, azonban nem ismertek számunkra a családi háttere és származási gyökerei. Először akkor hallunk róla, amikor 1848-ban forradalmi törekvések miatt letartóztatják és börtönre ítélik. Később kiszabadul, de újra kétéves fegyházbüntetésre ítélik két verseskötete miatt: Les Lazaréennes és a Fables et Poésies Sociales. Magyarul: A lazarénusok (Szent Lázár Lovagrend) és a Mesék és társadalmi versek. Meg kell jegyezni, hogy 1851. október 23-én folyt le a per és az interneten is megtalálható a per jegyzőkönyvi kivonata teljes egészében. A peren Déjacque műveiből a bíró felolvasott részleteket a verseskötetéből, hogy ezen sorok által gyűlöletbeszédet hirdetett. Még ezen az éven megszökött a börtönből és Londonba menekült, ahol kiadta a „La question révolutionnaire” (A forradalmi kérdés) című anarchista irományát. 1855-ben New Yorkban buzdítja a munkásréteget az Első Internacionálé aláírására. 1856-58 között New Orleansban él. Az USA-ban elindítja a Le Libertaire folyóiratot, ami saját anarchista-kommunista nézeteit taglalta. Az anarchizmus történetében ő használta először azt a kifejezést, hogy libertariánus. Levelezett Pierre-Joseph Proudhonnal is, aki a francia anarchizmus egyik fő alakja. Az amerikai polgárháború kitörése után elhagyta az országot és rövidesen visszatért Párizsba, ahol nagy nyomor közepette el is hunyt 1864-ben (nem ismerjük a pontos dátumot).

Röviden ez az életrajza Joseph Déjacque úrnak. Ha a francia irodalomtörténelem Madách képét Déjacque-nak tulajdonítja, akkor hasonlítsuk össze a két életrajzot.

Madách körülbelül 1 évvel volt fiatalabb Déjacque-nál, mivel ő 1823. január 20-án született Alsósztregován. 1848-ban Madách nem csatlakozhatott a szabadságharchoz betegeskedése miatt. Déjacque-ot, pedig pont forradalmi szervezkedés miatt tartóztatták le a francia hatóságok. Hipotéziseket kell felállítani ahhoz, hogy megvizsgáljuk a lényeges tényezőket.
1.       Madách és Franciaország?
Válasz: Madách tudtommal nem járt Franciaországban, Magyarország területét szinte el sem hagyta élete során. Függetlenül ettől, folyékonyan beszélt franciául.
2.      Madách és az anarchista-kommunizmus?
Válasz: Az ember tragédiájában szocialista utópiára utal a Falanszter színben, de ez se nem kommunizmus és végképp nem anarchizmus.
3.      Madách és az Internacionálé?
Válasz: Semmi közük egymáshoz.
4.      Madách és Proudhon?
Válasz: Valószínűleg soha nem is ismerték egymást.

Felhívta a figyelmemet az, hogy Madách és Déjacque ugyanabban az évben haltak meg, 1864-ben. Az a sajnálatos, hogy Déjacque elhalálozási dátumánál nem ismerjük a hónapot és a napot. Vajon véletlen az, hogy ugyanabban az évben haltak meg?

Én úgy látom, hogy három lehetőségünk van ezzel az üggyel kapcsolatban:
1.       Joseph Déjacque és Madách Imre ugyanaz a személy, vagyis Madách felhasználta ezt a fedőnevet és álszemélyiséget arra, hogy terjessze saját nézeteit.
2.      Véletlen műve az egész. Portrék összetévesztése.
3.      Szándékos félrevezetés az irodalomban.

Számomra az első és a harmadik opció a legvalószínűtlenebb. Az első azért, mert nincs egy nyomós bizonyíték se a két személy azonosságára. A harmadik pedig azért, mert a szándékos félrevezetés mi célból lett volna eltervezve? Nincs célja és szándéka ennek a változatnak. A második valószínű, de azonban itt már nemcsak egy közönséges internetes kellemetlenségről van szó.
 http://www.amazon.fr/Oeuvres-de-Joseph-D%C3%A9jacque-ebook/dp/B008K9FEEU - a francia Amazon, internetes áruház oldalán meg lehet rendelni 1,99 euróért a Joseph Déjacque munkái című könyvet, aminek a fedőlapján Madách portréja látható.


Ha valaki esetleg tovább jutott a kutatásban, mint én – szívesen meghallgatom, mivel én az életrajzok összehasonlításánál és jegyzőkönyvi kivonatok olvasásánál nem tudok tovább jutni. Szeretném, hogy ezt az irodalmi kellemetlenséget orvosolnánk közös kutatással. A francia félnek is és a magyar félnek is nyomós oka van erre. A franciák kutathatnak Déjacque valódi portréja után. Mi nekünk pedig meg kell védenünk Madách magyar személyazonosságát.

http://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_D%C3%A9jacque – Joseph Déjacque Wikipédia-oldala

2012. november 28.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése