2012. december 21., péntek

Vígjátékok világa



Vígjátékok világa

Emberiség, te veszendő fajzat,
Kábultan születik már a magzat,
S ahol egykor hideg volt a talaj,
Ott ma nem fűti más, csak rossz kacaj.

Kínos tréfák után kívánkozol,
Míg benned a vakság ura honol,
És az ember – röhög saját sorsán,
Őrülten az Élet vígjátékán.

Költő, égesd a komédiákat!
Halljunk már himnuszokat, imákat!
Ó, jöjjetek, ébresztő kürtszavak,
És pallos alatt nyugszanak nyakak.

Pusztítsd a vígjátékok világát,
Próféták szelleme, Tragédiák!
Hadd ébredjünk e kacajálomból!
Hadd érjünk fel az égbe a porból!

2012. december 21.
Czáboczky Szabolcs


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése