2013. január 12., szombat

Édes bosszú



Édes bosszú

Nyomorult a nyomorultak között,
Az vagyok én a Cirkuszvilágban,
Szívekkel játszó bohócok mögött,
Élek hibákban,
Élek vitákban.

Csalásra született a gyönyörük,
Szavukba rejtve a kéjt és mámort,
Szállt hírük, amihez semmi közük,
Hozva vad záport,
Kínozva Vándort.

Türelem az én drága erényem,
S míg álmodni merek kegyetlenül,
Édes bosszú az én végreményem
Mindenen felül,
Ez, ami becsül.

Ma bolond bohócok nevettetnek,
Holnap meg vakon kényelmet várva,
 Az utcán koplalva csak hevernek
Koldusként járva,
Néptől elzárva.

Bohócok, akik felettem álltak,
Ott fognak rohadni lenn a porban,
Igaz ítélet, én téged áldlak,
Hűséges sorsban,
Minden nyomorban.

Krisztusom, most bocsáss meg énnekem,
Hogy táplálok ilyen őrületet,
De bosszútól nem szabadul szívem,
Én nem ismerek
Könyörületet.

2013. január 12.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése