2013. január 9., szerda

Nem fúj már a szél Virágot



Nem fúj már a szél Virágot

Nem fúj már a szél Virágot
Szerencsétlen sorsom felé,
Csak kémlelek egy világot,
Mi térdepel múltam elé.

Naiv világ, amikor még
Elpirultam egy mosolytól,
S többet vártam, mint a vég
Kényes és csalfa szép szótól.

Mint hamis pénznek bolondja,
Minden érzést úgy ápoltam,
Végül a marha kolompja
Kalimpált az én nyakamban.

A mező Virágban szegény,
Megunt minden átkot, lángot,
Talán jobb is így, mert felém
Nem fúj már a szél Virágot.

2013. január 9.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése