2013. március 3., vasárnap

Gyere vissza!



Gyere vissza!
(Szidinek)

Mint a vénember az ő vándorló fiát,
Várlak, hogy csak gyere, csak gyere vissza!
Mint az őrült, aki eltévedve kiált,
A sors keserű poharát issza.

Úgy várom vissza mosolyod, hogy nem látom,
Emlékek tengerén legszebb hullám,
Az éjben reám köszönt száz meg száz álom,
Te vagy az, aki visszatérsz hozzám.

A szonett elült. Talán egyhangú neked,
Mint a megunt mindig pengetett húr,
De lám, térdre borulok előtted.

Hidd el, bennem még most is egy érzés az úr,
Az, amikor együtt vagyok veled,
Gyere vissza, hogy új dallamtól szólhasson a húr!

2013. március 3.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése