2013. április 2., kedd

Aranyvallás



Aranyvallás

Szent Péter, kopp-kopp, ki vagy ott fenn a fellegekben?
Nem tudok eligazodni a szent jellemekben,
Teret is kaptál, ahol gyűlnek a bűnös hívek,
A helytartó int egyet s megnyugodnak a szívek.
Krisztus leghűségesebb szolgájának hívják őt,
Aki aranytálból evett húst nagypéntek előtt,
Aranydíványon fekszik, aranyserlegből iszik,
Ereje fogytán, aranybotjára támaszkodik.
Azt gondolják, hogy e fém csillanásában,
Ott van az, amit megtalálnak Krisztus szavában,
De ki volt az, ki elhajtotta a kufárokat
És templomot adott saját Atyjának, Urának?
Milyennek kell lenned egyház? Gazdag vagy keresztény?
Fémben kell csillognod vagy lehetnél néha szerény,
Minden sarokban: szent képek és faragott szobrok,
Olvassátok át a második parancsolatot.
Te istenfélő nép, miben hiszel egyáltalán?
Istenben vagy, akit megválaszt a vén Vatikán,
Ott, ahol talán még a csapból is arany folyik,
Nincs krisztusi lét Rómától Konstantinápolyig.
Vak álmukban gyóntatjátok az őrült híveket,
Egy emberben hisznek, ki nyugtatja a szíveket,
Válaszolj, ha mersz fénylő vallásoknak vallása,
Miért készülsz újra egy keresztes háborúba?

2013. április 2.
Czáboczky Szabolcs


1 megjegyzés:

  1. Nem szeretném ha úgy tűnne hogy 100%ban elutasítom a katolicizmust, de amit itt írsz az egyházukról már én is hosszabb ideje érzékelek. Isten eltűnt a gazdagon díszített templomokból, és néhány "egyházi tisztségviselő" szívéből is. Pedig a szív a fontos, CSAK a szív. Isten soha nem fogja nézni, hol dicsőítetted és azt sem, tetszett-e másoknak. Mert csak Ő a fontos. Sokban egyetértek veled, Szabi. És műveid elismerést érdemelnek. :)

    VálaszTörlés