2013. május 10., péntek

Ötven kicsi csillag



Ötven kicsi csillag

Egy kicsi csillag gondolt egyet, hívta őt a nagy tenger,
Végre partot ért, ahol látta, hogy négy csillag a fűben hever.

Öt kicsi csillag dühös lett, mindig parancsot hallottak,
 Rácsok mögül öt csillagot szabadítottak ki, s föllázadtak.

Tíz kicsi csillag egymást szurdosta az éles pengékkel,
Két égtáj felől folyt a vér, s többé nem kérkedhettek fényükkel.

Északról és délről sebesen patakzott a nép vére,
S ahol összefolytak, ott történt öt véres csillag születése.

Tizenöt kicsi csillag veszélyt érezve, félve támadt,
Négy év alatt öt új csillag született a vérből, ami áradt.

Húsz kicsi csillag nem bírta már el a vén gyárak terhét,
A már lakatlan házakban öt új csillag foglalta el helyét.

Huszonöt kicsi csillag jelszó hallatára tisztelgett,
Elpusztították Drezdát, s a romok között öt csillag ébredett.

Harminc kicsi csillag egy nagy összeesküvést tervezett,
Egy ragyogó csillagot lelőttek, s véréből még öt született.

Harmincöt kicsi csillag járt egy vietnámi erdőben,
Mély sebeket kaptak, de szerencsére találkoztak még öttel.

Negyven kicsi csillag kettő felhőkarcolót épített,
Lerombolták, s biztosításból negyven csillag ötért fizetett.

Negyvenöt kicsi csillag hatalmas olajfúrót cipelt,
És Közel-Keleten az olajból a negyvenöt ötöt szerzett.

Ilyen távolról érezni, hogy milyen erős a vérszag,
Mivelhogy ma szégyenteljesen vörös az ötven kicsi csillag.

2013. május 10.
Czáboczky Szabolcs



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése