2013. június 4., kedd

Mi történt?



Mi történt?
(1920. június 4-re emlékezve)

Sötét az ég. Most is eső
Veri fel a port az utcán.
Valahol folyók kelnek ki
Medrükből, mint egy behemót hullám.
A dóm fala még mindig csak
Szürke. Ugyanolyan, mint volt.
Ezen az éjszakán nem fog
Felettünk ragyogni a fényes hold.

Bármilyen nap ez? Nem hiszem.
Sajnos, ma már nem füleltem,
De még egykor a közeli
Erdő súgta, amikor születtem:
„Miránk már nem figyel senki,
Kinek mondjuk gondjainkat?
Ezért süvítve üvöltjük,
Hogy más szelek fújják lombjainkat.”

Meséltek még régi könyvek
Mellét verő proletárról,
Erről-arról és egy csúf gróf
Vásárra bocsátott hazájáról.
És népek még mindig kérdik:
Mi a Haza? Mi a Hon?
Ne magyarázzuk! Nem értik.
Tudjuk: különös szó a Trianon.

Mi volt a kínzó fájdalom?
Mi volt a véres gyötrelem?
Mi volt ettől a nemzettől
Megfosztott egyetlen szent kegyelem?
Mi volt az égő feszültség?
A népek kérdik, kérdik még,
És lassan már én sem értem,
Ezért kérdem, hogy itt most mi történt?

A fák már nem súgnak nekem.
Pedig ők még emlékeznek
Arra a bús napra, mikor
Búcsút intettek a vén szeleknek.
Gőgös Nyugat felé néznek,
Mert könnyükből írtak törvényt,
Ők is kérdik úgy, ahogy én:
Ezzel a nemzettel itt mi történt?

Mégis mi történt? Nem tudom,
De mégis idebenn tudom,
Szememmel és a szívemmel
Búsan Népek Krisztusát bámulom.
Én is ő vagyok, csakis ő,
És előttem áll tükörként,
Mert sorsban mi mind ő vagyunk,
Akik tudják, hogy mi történt.

2013. június 4.
Czáboczky Szabolcs


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése