2013. augusztus 17., szombat

Nem lesz szebb, nem lesz jobb



Nem lesz szebb, nem lesz jobb
(Szidinek)

Csillagfényben az arcodat
Látom, mint egy hajnali karcolat,
Szép hasonlat, de kár érte,
Mert szíved ezt is csak nyersen mérte,
De nem baj, mert küzdök érted,
Mert e küzdés nélkül véget érek,
Magas a hegy és alacsony a domb,
De nem lesz szebb és nem lesz jobb…

Mert a sors is lehet betyár,
Mikor nem mondja meg, hogy mi az ár:
Kaland vagy egy szívdobbanás,
Mit követ a kínzó várakozás,
Már csak a szavak maradtak,
Ennyi maradt, hogy bizonyítsak,
És most ugornom kell, ezért hát: hopp!
De nem lesz szebb és nem lesz jobb…

Mert ó, több lány már elsodort,
Ittam őket, akár egy pohár bort,
Édes kezdet, savanyú vég,
És úgy lógtam, mint nyakláncon az ék,
De te vagy, aki megmentett,
Aki bennem szép reményt ébresztett,
De most sem hiszed, és most sem tudod,
Hogy nem lesz szebb és nem lesz jobb…

Mert én nélküled elveszek,
Így egybekötöm a két végzetet,
De „köszönöm”-mel ne fárassz,
Kérlek, mondj valamit, legyen válasz!
Mondd, hogy szeretsz! Mondd, hogy nagyon!
Mondd: többet érek, mint bármily vagyon,
De tőled nem lesz szebb és nem lesz jobb,
Még most sem hiszed, még most sem tudod…

De, ha rongy is leszek, visszatérek,
Mert Reményem nélkül: nincs, hogy éljek,
Drága kísérőnk az irónia,
Mégis így szeretlek, Farkas Szidónia!

2013. július 12.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése