2013. szeptember 27., péntek

Üdv Felvidéken!



Üdv Felvidéken!

Lehulltak az őszi falevelek,
A városban itt kell állni, várni,
Jönnek-mennek színes szürke elevenek,
S rajtam virít egy ócska tyepláki.

Kimerült aggyal és fáradt testtel
Várom a buszomat a sztanyicán,
Mint az idő, száguld az autó sebesen,
S e mély csendben rikkant egy vén cigány.

Bolond rendőrrel feszül egy húron,
Amíg az kérdi: Hol az obcsánszkid?
Másik odavágja neki: Mit én tudom?!
De én nem loptam, kérdezz meg bárkit.

Mögöttem kocsmában zeng az élet,
Monterkás munkások fejtik titkát,
S hazamenet a főnök gyomorbajára
Isznak meg még egy-egy borovicskát.

Én gondolom: vajon meddig írok?
Hiszen hadban állunk szóval, nyelvvel,
E gyönyörű felvidéki tájról is csak
Döcögve ír már a szpiszovatyel.

Csak ki ne írjon az örökíró
Addig, amíg szívem írni akar,
S életünk elején a sors egy kérdést tesz
Fel, hogy te mi vagy? Maďar vagy magyar?

2013. szeptember 27.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése