2013. december 21., szombat

Nevetséges vagy!



Nevetséges vagy!
(Szidinek)

Udvari kutyának nézel,
Olcsó szavakkal kioktatsz,
Várod, hogy homokváramra
Hideg vizet mikor onthatsz.

Én a semmiért zokogok,
Te persze, keményen helyt állsz,
Örülsz minden egyes percnek,
Amitől te ráncossá válsz.

Én bukott lázadó leszek,
Te meg a világ kegyeltje,
Akit tovább visz az úton
Majd utolsó fényes centje.

Magasan szállsz fenn az égen,
Makacs gyermekként kiáltasz,
Nem bölcs az, aki kétséget
Felnőtt jelszókkal kinyálaz.

Válogassam meg a szavam?
Mit tegyek érted, felnőtt drágám?
Nevetséges vagy, ahogyan
Ugrálsz a vén fa kis ágán.

Ellenállás neked csupán
Zászlók, üvöltés, pofázás,
Szerényen merem mondani,
Hogy ennél több a lázadás.

Csak kérlek, ne verd a melled,
Hogy érettként emlékezel,
Gyerekként ne oktass engem,
Hogy hol és hányszor vétkezel.

Sokat éltél? Én köpök rá,
Nem hencegnék a helyedben,
Szeretlek, de hogy kedvedért
Szívet váltsak, azt lesheted.

2013. október 13.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése