2014. január 18., szombat

Allen Ginsberg: 1958. február 29.



Allen Ginsberg:
1958. február 29.
(fordítás)

Múlt éjjel T. S. Eliottal álmodtam
üdvözölt engem álomvilágban.
Karosszék kanapé angol köd
Tea nála Chelsea-i szivárványokkal
függönyök az ablakon, köd lopózik be
a kéményen mégis egy meleg ház
és egy nagyon aranyos sasorrú.
Eliot szeretett, befogadott,
alhattam a kanapéján,
kedvesen komolyan kezelt
megkérdezett Majakovszkijról
Olvastam neki ilyeneket, mint
Corso Creeley Kerouac
Ajánlottam neki olyanokat, mint
Burroughs Olson Huncke
a bajszos nő az állatkertből,
és az okos puma Mexikóvárosból
6 énekkaros srác Zanzibárról
akiknek unalmas varázs volt
a száznyelvű Swahili,
és Ma Rainey és Vachel Lindsay
lüktető ritmusai.
A Királyné Szigetén
az éjszakát szépen átbeszéltük
Aztán betakart a hosszú
vörös gatyám selymes
pokróc alatt tűz mellett a széken
adott egy English Hottie-t
és elballagott az ágyához,
Mondván ah Ginsberg örülök
hogy ismerhetek ilyen fiút mint ön.
Végre, szégyennel keltem.
Ő ilyen kedves? Én lennék olyan jó?
Egyáltalán miért álmodom
a mannáját? Melyik minisztériumot
nyűgözné le ez? Milyen kudarcért
vagyok egy tökéletes próféta?
Kedvességről álmodok T. S. Eliotért
hogy emlékezzenek rám
és megosztani vele a különc srác
céltudatos álmát.
Istenem, gonosz álmok ezek.
Múlt éjjel Allen Ginsberggel álmodtam.
T. S. Eliot csalódott volna bennem.

2014. január 18.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése