2014. április 4., péntek

Csak a csend



Csak a csend

borongós autóbusz, szürke délután,
napszemüvegben rohanok a fény után,
éber álom mellett a zaj is csendes,
hangod rejtéllyel suttog, kedves, kedves.

árnyakból megfesteni vonaladat,
remeg, keres kezem, keresi arcodat,
kövesd ujjamat szemeddel, ne vedd el
mosolyodat tőlem, érints meg neveddel.

csak a csend csobbanjon az álomvízbe,
mert veled álmodtam az előző éjjel,
csak a csend öltözzön a csicsergésbe,
a szó most hallgasson megtört beszédével,
csak a csend dobbanjon drága szívedben,
csak a csend dobbanjon tüzes szívemben.

2014. április 4.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése