2014. május 25., vasárnap

Egy naturalista szonett



Egy naturalista szonett
(Majakovszkijt olvasva)

úgy lóg a tincs a szemembe,
ahogy a lánc a nyakamba
s nehezedik a kezemre
a tegnapok kilogrammja

másodpercben és órában.
eső mosta el a részeg
hajléktalant az utcában
és kísérte őt a félszeg

nyomor, ami komoly gyomor
varázs miatt folyadékként
öklendező csodát komor
módon mosott el az eső.

égi segély és vészhelyzet:
így olvad pénz és természet.

2014. május 25.
Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése