2015. július 3., péntek

Kassai polgár vagyok

Kassai polgár vagyok

Aranyliliomok
 dicső hőse voltam,
Mikor holt zsarnokok
 takarták tetemem,
és mégis itt lakok
 fenn a nyolcadikon
egy szocreálba írt
 szép lakótelepen.
Dicső Rozgony – soha
 nem feledlek! Szabad
Ének szóljon azért,
 aki teérted élt,  
és meg is halt hiszen
 olvasom a nevét
a temetőben. ő
 még valamit remélt.
Mestere voltam a
kőnek, és életet
Adtam e dómnak, hogy
 beköltözzék a hit,
de ajtaja előtt
 a koldus cigánytól
a rendőr mást se kér
csak egy obcsiánszkit.
Deák, írd hát az új
éneket, hogy Kassán
Győztek a kurucok
 és a rebellisek!
és elhervadt már az
 utolsó gyertyaszál
és elfelejtett e
 város František.
Én kassai polgár
voltam, és tiszteltem
Őseimet. Tudtam
honnan jöttünk hová,
és ősei nyelvén
nem tud szólalni a
 szomszéd Juhászová
 meg a Lengyelová.
az utolsók között
rozgonyi meneten
várni a csodát a
tátongó semmiben?
Nem. Kassai polgár
 vagyok. És halljátok,
Hogy ezt tőlem el nem
veheti senki sem!

2015. július 3.

Czáboczky Szabolcs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése